A Napkirály feneke

2019. április 5.

avagy a sebészet születése

1686. februárjában XIV. Lajos francia király egy igen kényes helyen növő furunkulustól szenved.

Orvosai lemosásokkal gyógyítják, amiket a király hősiesen tűr. A furunkulus eltűnik, ám a kenőcsök és borogatások ellenére hamarosan újra megjelenik.

Így aztán a királyi borbély segítségét kéri az Udvar, aki bemetszést hajt végre a nemes hátsón. Azután egy másodikat, egy harmadikat..

Úgy tűnik, a királyi sipoly gyógyításához radikálisabb eszközre van szükség, jelenti ki a borbély.

Az orvosok nem értenek egyet a jelentéktelen lakáj javaslatával, és továbbra is a szokott módon, kenőcsökkel és borogatással kezelik a királyt. Akinek végül is elege lesz a fájdalomból, és borbély véleményét kéri. Ő pedig előáll javaslatával egy radikális beavatkozással kapcsolatban.

A király beleegyezik a műtétbe azzal a feltétellel, hogy a borbély előzőleg „gyakorlatot szerez“.

Furunkulusban nincs hiány a 17. századi Franciaországban. Prostituáltakon, koldusokon „gyakorol“ a borbély, a műtétek nem egyszer halálos kimenetelűek.

Ugyanazon év november 18-án a királyt végül megoperálja Charles-Francois Félix, a bátor borbély. A műtét fényesen sikerül, egy hónappal később a király végleg gyógyultnak tekinthető.

Hálából arannyal és ajándékokkal jutalmazná a királyi fenség az egyszerű borbélyt.

Ő azonban mást kér: hogy a király szervezzen speciális oktatást abból a célból, hogy „ végleg szétválasztódjon a borbélyság a sebészettől“.

A király beleegyezik. Innentől számítjuk tehát, a királyi hátsónak köszönhetően, a mai modern sebészet kezdetét.

Ces histoires insolites qui ont fait la médicine (Jean-Noël Fabiani 2011)

Lopes-Szabó Zsuzsa vagyok, a Gyuri bácsi lánya. Ez az én blogom, melyben nem csak gyógynövényekkel kapcsolatban olvashatsz, hanem utazásaimról, egészségről és gyerekekről is írok.