Élénk vita és vélemények erős megoszlása jellemezte a reggeli rádióadást — nyilván senki nem tud tutit mondani, személyes tapasztalatok, előítéletek alapján döntünk.
A legédesebb nyilatkozat ez volt:
“Múltkoriban felvettem egy fiatalembert az út szélén. Beült, elhelyezkedett, beszélgetni kezdtünk, egyszer csak sandán rámnézett, és azt kérdezte:
– Nem fél tőle, hogy én egy szadista pszichopata vagyok?
– Nem félek, válaszoltam, mert statisztikailag szinte kizárt, hogy egy autóban
egszerre két szadista pszichopata üljön.”
