Ennyit egy csomóban még sosem láttam, le is fényképeztem őket, aminek nagyon örültek.

A házunkban több kémény is van használatban, ezeket évente 1-2 alkalommal jön a kéményseprő kipucolni. Az idén egy egész csapat jött: a főnök, a fotón jobbról a második, a helyettese, a két segédje és a két tanonc, a tanuló kéményseprők.

Két autóval is jöttek, csak néztük, ahogy egyik a másik után száll ki. A tanulóknak ugye tanulni kell a szakmát. A munkát kettesével végezték, egy csepp korom, annyi sem maradt utánuk, akkora porszívójuk volt, hogy csak.

Kérdezgettem, miért megy ma valaki kéményseprőnek. A függetlenség, mondták, mind egyéni vállalkozó, magának osztja be az idejét. És a fizetés sem rossz, tették hozzá.

A fotózáshoz készségesen álltak sorba, nekem meg, ki tudja miért, hirtelen annyira jókedvem lett. :)))

Lopes-Szabó Zsuzsa vagyok, a Gyuri bácsi lánya. Ez az én blogom, melyben nem csak gyógynövényekkel kapcsolatban olvashatsz, hanem utazásaimról, egészségről és gyerekekről is írok.