A réti legyezőfű és a fűzfa kérgében egyaránt megtalálható a szalicilsav, mely lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású. Eredeti formájában nagyon savas, irritálja a gyomrot.
1897-ben Félix Hoffmann német gyógyszerész előállította az acetilszalicilsavat, mely azonos hatékonyságú, és rendszeres alkalmazása sem okoz kellemetlen tüneteket. Ebből az anyagból készül ma is a közismert aszpirin, melyet a réti legyezőfű (Spiraea ulmaria) spirálszerű terméséről neveztek el.
Az aszpirin azóta világszerte ismert, elismert és használt gyógyszer. Alkalmazzuk láz-és fájdalomcsillapításra, vérhígításra, de újabban az is kiderült, egyes daganatos betegségeket is meg lehet vele előzni.
Tanulmányok azt mutatják, hogy:
- 10 éven át kis adagban (75-100 mg) való szedése 35 %-kal csökkenti a vastagbél rák kialakulásának esélyét és 40 %-kal növeli a teljes gyógyulás esélyét.
- A nyelőcső rák esélyét 30 százalékkal csökkenti,
- míg a gyomorrákból való gyógyulás esélyét 50 %-kal növeli az aszpirin.
A gyógyszer ilyen célból való szedését nem ajánlják a kutatók mindenkinek. Érdekes lehet viszont bevezetése a veszélyeztetett csoportoknál vagy azoknál, akiknek már volt daganatos betegségük.
Mindeközben nehogy elfelejtsük, hogy egy szerény és szelíd gyógynövénynek köszönhetjük ezt a fantasztikus hatóanyagot.
