A biológiai rendszerek egyensúlya veszélyben van, ez sokakat aggaszt. Nem csak egyes fajok vannak veszélyben, hanem összefüggő rendszerek, melyeket tönkretehet az emberi tevékenység.
Ha televízió volna ez az írás, most megjelenne a felirat, hogy gyenge idegzetűek ne nézzék.
Mert ijesztő számok jönnek:
egymillió faj van kihalóban,
a szárazföld ¾ részét, a tengerek 66%-át jelentősen megváltoztatta az ember jelenléte.
A klímaváltozás és a biológiai rendszerek válsága a teljes ökoszisztéma összeomlásával fenyeget.
De mi is az az ökoszisztéma?
Az élőlények kölcsönhatása egymással és a környezetükkel, nagyjából így lehetne definiálni. Ez a kölcsönhatás lehet negatív (a nyúl megeszi a répát, a nyulat megeszi a róka) de többnyire pozitív, sokkal gyakrabban, mint hisszük. A méhek elveszik a virágport a virágokból és ennivalót készítenek maguknak belőle, de közben beporozzák a virágokat. Az elefánt lába nyomán seregnyi rovar száll fel, amelyeket megesznek a madarak. A bölény hátán élősködő vérszívók is kiváló táplálékul szolgálnak a madaraknak.
De hogy lehet ezt kibillenteni?
Az ökoszisztémát viszonylagos egyensúly jellemzi, ami azért könnyen felbillenthető gyors vagy nagyon erős változásokkal. Ez jöhet kívülről, például egy erdőtűz formájában. A belső változás sokkal finomabb és a fajok közötti kölcsönhatás felbomlásából származik. Például ha kihal vagy jóval kevesebb a természetes ellensége egy élőlénynek és az túlszaporodik. Lásd szúnyoginvázió, amikor a fecskék száma drámaian csökken.
Van esélye a rendszernek visszaépülni, de csak ha időben időben észbe kapunk. A tengeri halászat helyzete elrettentő példa:
ma kétszer annyit halászunk,
miközben 100 azaz százszor kevesebb a hal a tengerekben.
Hogy ezt visszafordítsuk, nemcsak teljesen abba kéne hagyni a halászatot, hanem nagyon-nagyon hosszú időre kéne abbahagyni.
Fenyeget a katasztrófa?
Hiszem, hogy az emberi lelemény talál majd megoldást. Annyi viszont biztos, hogy a karnyújtásnyira lévő ökológiai katasztrófa a mi bűnünk. Pedig a Föld élelmez bennünket – a virágzó növények beporzását 80 %-ban a méhek végzik. A légköri oxigén nagy részét az óceánok fitoplanktonjai állítják elő. Nélkülük elpusztulunk.
Az ember ámulatba ejtő módon tud alkalmazkodni,
tehát valószínűleg tudnánk,
de ugye nem akarunk olyan bolygón élni, melynek 90 %-át elpusztítottuk..?
