Protézis nélkül

Néhány éve  észrevettem, ha huzamosabb ideig gyalogolok, fájdalmat érzek a csípőmben, sántítani kezdek. Pár hétig vártam, hátha javul a helyzet, de nem ez történt. Elmentem a háziorvosomhoz, aki vizsgálatokra küldött, majd felállította a diagnózist, ízületi kopás, 4-5 év múlva egészen biztosan protézisre lesz szükségem. Ez volt 2009-ben, az idén 11 éve.

Nem voltam boldog.

Sorsom addig  megkímélt a késes beavatkozásoktól, mint ahogy senki, én sem vágytam a műtőasztalra.  Elkezdtem hát azt a terápiát, amit jónak gondoltam. Beszereztem néhány csomag étkezési zselatint, fekete nadálytő tinktúra amúgy már volt otthon.

Íme a gyógymód: minden reggel csípőtornát végzek.

Egyik lábammal felállok egy vastag könyvre, a másik lábam feszített lábfejjel hozzá emelgetem 10-20-30-as sorozatokat csinálok, közben váltom a lábakat. Vagyis jobb láb 10 emelés, bal láb 10 emelés, jobb láb 20 emelés, stb. Ez erősíti a csípőtáji izmokat, amik átveszik a terhelést az ízülettől. Utána bekenem a csípőm a tinktúrával.

Reggelinél minden nap megeszek egy teáskanálnyit a zselatinból, amit a joghurtba keverek a megszokott magok (zabkorpa, búzakorpa, lenmag, chia mag) mellé.

Hetente 2-3 alkalommal sétálok 30-40 percet. Edzőterembe is járok, ahol a megfelelő gépek segítségével ismét csak erősítem a csípőtáji izmokat.

A fájdalmaim hamar elmúltak, a sántítás is. Szóba sem kerül azóta a protézis kérdése, miért is kerülne?

Azt tanácsolom, akkor is alkalmazzátok a leírtakat, ha már nagy a fájdalom vagy a műtét is komolyan szóba került. Mindenféle ízületi kopásnál segíthet, pl. a szintén gyakori térdízületi kopásnál is.