Diófa
Közönséges dió
Juglans regia L.
A balkáni eredetű közönséges dió a diófafélék (Juglandaceae) család tagja, a közismert gyümölcséért termesztett, impozáns méretű, akár 20 m magasra is megnövő fa. Könnyen felismerhető a sima, világos kérgéről és a levélszáron ülő 5-9 nagy méretű leveléről. Hímvirága barka, nővirága a levél hónaljában nő. Gyümölcsét, a diót zöld burok veszi körül. A mérsékelt égöv alatt mindenhol termesztik termése és olaja miatt.
A teljesen kifejlődött, megvastagodott szövetű, a szárról lefosztott szárított levélkéi adják a drogot (Juglandis folium), amely többek között juglont, hidrojuglont, cseranyagokat, flavonoidokat, illóolajat tartalmaz. 4-5 kg friss levélkéből lesz 1 kg száraz drog, amelyből forrázatot készítünk. A népi gyógyászat korábban felhasználta a szárított termésburkot, és a diótöréskor nyert, a termésben található közfalat, amelyekből főzet készült. A diófa alatt nem nő meg más növény: a levelek lehullásakor felszabaduló juglon több hónapig marad a talajban, mielőtt elbomlik, mérgező más növényekre.
“A dió a magyarok szent fája, számos magyar legendában szerepel. A bölcsesség, az erő szimbóluma, termésének alakja miatt a kozmosz és az emberi agy jelképe. Levelei növekedésgátló vegyületeket építenek fel, ezeket az eső lemossa a talajra. Így gondoskodnak a diófák arról, hogy lombkoronájuk alatt ne nőjenek, szaporodjanak saját gyermekeik. “ (Jéki László: A bölcs diótól a pesto mártásig)
Gyógynövényként a zöld burkot sőt magát a termést is használják, gyógyteát azonban a levélből készítünk. A dió termésében számos vitamin és ásványi só található: magnézium, foszfor, vas, kálcium, cink, B9, B6, E és A vitamin.
A diólevelet június végétől augusztusig gyűjtjük, olyankor, mikor már szép sötétzöld a színe de még nem jelennek meg rajta a rozsdafoltok. A leszedett, ép, nem foltos leveleket megszárítjuk, összevágjuk, szellős, száraz helyen tároljuk.
Hagyományos felhasználása: tonizáló, stimuláló, emésztést elősegítő és salaktalanító. Ezért ajánlják angolkórra, nyirokrendszeri betegségekre, tüdő-és csonttbc-re. Jól megfigyelhető hatása van az emésztőrendszerre és az izomzatra. Vértisztító, serkenti a máj tevékenységét és a vérkeringést. Antibiotikus hatása régóta ismert a népgyógyászatban. Vidéken a lépfenét is kúrálták vele.
Cukorbetegséget is kezelnek vele, mert szabályozza az anyagcserét, csökkenti a vércukrot, enyhíti a szomjúság érzetet, csökkenti a vizelések számát és megakadályozza a szövődmények kialakulását. A levelek összehúzó hatásúak, ezért enyhe hasmenésre és gyomorhurutra használják. Vérzések csillapítására, nehéz lábra használják.
Belsőleg: naponta 3-4 csésze az előbbi esetekben.
Cukorbetegek víz helyett igyák.
A dióból készül sütemény, olaj, fogtisztító paszta, a fájából bútor, ékszer. A népi gyógyászat ősidők óta használja rák ellen.
A leveléből készült teának fertőtlenítő, vértisztító és vércukorcsökkentő hatása van. Székrekedés, emésztési problémák esetén használjuk. Cukorbetegek házipatikájában nélkülözhetetlen. Gyógyítja a diabéteszes lábon keletkezett fekélyeket, sebeket. A szem külső mosogatása a diólevél teájával oldja a szemfenéken lerakódott plakkokat, javítja a látást. Hajhullás, fejtetvesség ellen is használhatjuk.
Külsőleg nőgyógyászati problémákra (fehérfolyás, méhgyulladás), ekcémára, tejallergiára, korpa és hajhullás, visszérsebekre, szemhéj duzzanatra, mandulagyulladásra és fekélyes sebekre használják. Angliában fejtetű és atka ellen használták megelőzésre. Orrpolip esetén az orrba felszívott diólevél tea hatásos, erről egy levelünk is van:
Tisztelt Gyuri bácsi!
Hálásan köszönöm, hogy megmentett a műtéttől, az (orr polip műtéttől), használt a diófa tea, kissé még dugult az orrom, de a szaglásom is kezd visszatérni, ezért , 8 hét szünet után ismét megcsinálom a diófa tea kúrát.
Külsőleg kéz-és lábizzadásra, rovarcsípésre, napszúrásra, bőrgyulladásra, égési sebekre és kiütésekre
Dió levél fürdő simává és rugalmasság teszi a bőrt, csökkenti a viszketést.
Szirup: méregtelenítő, gyomorpanaszokra: 15 napig pálinkában áztatni friss leveleket, leszűrni, hozzáadni cukorszirupot 180 g/100 g alkoholhoz.
Bor: 100 g friss levelet 3 napig áztatni 1 liter vörös borban, hozzáadni 300 g finomított cukrot. Felrázni, szűrni.
Diólevél a fekélyes lábra
A cukorbetegséget érdemes komolyan venni, és kezelni, mert a vakságtól a keringési zavaron át az impotenciáig számtalan súlyos szövődménye van. Az egyik ilyen szövődmény a fekélyes láb. A fekély oka a keringési zavar, az elégtelen vérellátás. A magas vércukorszint miatt a szervezet kevésbé ellenálló, így az alsó végtagon keletkezett sebekben könnyen elszaporodnak a baktériumok, gátolva a gyógyulást.
A súlyos fekély továbbterjedésének megakadályozására egyetlen mód marad: a láb amputációja. Mindenképpen kerülni kell tehát a láb sérüléseit: ne mászkálj mezítláb, még homokban vagy puha gyepen sem. Hordjál kényelmes cipőt, pamutzoknit. Óvatosan pedikűrözz, kerüld a penge használatát. Ha pedig már kialakult a seb, kezeld azt diólevéllel: mosogasd a fekélyes lábat térdtõl lefelé diólevélbõl készült jó erős teával, illetve dörzsöld bele a bõrbe. Egy másik módszerrel is hatékonyan gyógyítható a fekély: a leforrázott diólevelet tedd a nyílt sebre. Napi 3-4-szeri kezelés már egy pár héten belül látványos eredményt hoz.
Diólevél-tea lemosó
Egy púpozott teáskanál diólevelet leforrázunk 2,5 dl forrásból levett vízzel, letakarva állni hagyjuk 15-20 percig. Ezzel a főzettel mosogassuk a lábszárat és a lábfejet naponta háromszor-négyszer. Naponta friss főzetet készítsünk.
