avagy a sebészet születése
1686. februárjában XIV. Lajos francia király egy igen kényes helyen növő furunkulustól szenved.
Orvosai lemosásokkal gyógyítják, amiket a király hősiesen tűr. A furunkulus eltűnik, ám a kenőcsök és borogatások ellenére hamarosan újra megjelenik.
Így aztán a királyi borbély segítségét kéri az Udvar, aki bemetszést hajt végre a nemes hátsón. Azután egy másodikat, egy harmadikat..
Úgy tűnik, a királyi sipoly gyógyításához radikálisabb eszközre van szükség, jelenti ki a borbély.
Az orvosok nem értenek egyet a jelentéktelen lakáj javaslatával, és továbbra is a szokott módon, kenőcsökkel és borogatással kezelik a királyt. Akinek végül is elege lesz a fájdalomból, és borbély véleményét kéri. Ő pedig előáll javaslatával egy radikális beavatkozással kapcsolatban.
A király beleegyezik a műtétbe azzal a feltétellel, hogy a borbély előzőleg „gyakorlatot szerez“.
Furunkulusban nincs hiány a 17. századi Franciaországban. Prostituáltakon, koldusokon „gyakorol“ a borbély, a műtétek nem egyszer halálos kimenetelűek.
Ugyanazon év november 18-án a királyt végül megoperálja Charles-Francois Félix, a bátor borbély. A műtét fényesen sikerül, egy hónappal később a király végleg gyógyultnak tekinthető.
Hálából arannyal és ajándékokkal jutalmazná a királyi fenség az egyszerű borbélyt.
Ő azonban mást kér: hogy a király szervezzen speciális oktatást abból a célból, hogy „ végleg szétválasztódjon a borbélyság a sebészettől“.
A király beleegyezik. Innentől számítjuk tehát, a királyi hátsónak köszönhetően, a mai modern sebészet kezdetét.
Ces histoires insolites qui ont fait la médicine (Jean-Noël Fabiani 2011)
