A méhek nem alszanak a kaptárban télen sem. Kirepülni ugyan tavaszig nem tudnak, de azért van dolguk: királynőjük köré gyűlve, szárnymozgásukkal fűtik a kaptárt. 18 fok van odabent, bármilyen hideg is van odakint. A télire eltett mézet és virágport eszik, abból nyerik a fűtéshez szükséges kalóriát. Az első tavaszi napon majd kirepülnek, hogy elvégezzék higiéniai szükségletüket, a kaptárban ezt soha nem teszik.
A hangyák jó mélyen bebújnak a föld alá. A hangyaboly belsejében rejtőznek, jó messze a bejárattól. Néhány dolgozó őrzi csak a kaput, ezek a küldöttek képesek a tél folyamán többször jéggé fagyni, majd újra életre kelni.
A nyáron éneklő tücsök a telet nem éri meg. Viszont lárvaként már 1-3 évig élt a föld alatt, mielőtt megszületett. Az amerikai kontinensen élő egyik fajtája tartja a rekordot: 17 évig rejtőzik a föld alatt, mielőtt a föld felszínére jön. Ennek a hosszú bújócskának megvan a jó oka: természetes ellenségei nem élnek ilyen sokáig, így már nem emlékeznek rá, senki nem ismeri.
Az imádkozó sáska nősténye kis bölcsőt fabrikál a petéinek augusztus végén. A lerakott petéket a saját maga által termelt viszkózus anyaggal borítja be, amely percek alatt megszilárdul. Egy ovális forma jön így létre, mely számtalan rétegből áll, a rétegek között hőszigetelő levegő, ebben várja 200-300 pete hogy kitavaszodjon. Kettőt-hármat készít, azután elpusztul. A lárvák majd csak a májusi melegben bújnak elő.
Télen virágzik
A fekete hunyor már januártól virít. Minden része mérgező: alkaloid hatóanyagát a gyógyszeripar hasznosítja.
A hóvirág. A tavasz hírnökeként is ismert virág ellenáll a hidegnek, a korán ébredő rovarokat táplálja. 2005 óta Magyarországon is védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft.
