A jódhiány Magyarország lakosságának 80 % -át érinti. A világ 6 milliárd lakosából 2 milliárd szenved különböző mértékű jódhiányban. Több mint 50 millióan kretének a magzatkori jódhiány miatt. Ha a terhes anya táplálkozása erősen jódszegény, úgy már beteg gyermeket hoz a világra. Több mint 5 millióan élnek a jódhiány miatt testi deformitásban.
Ez lehet erős csontváz szerkezeti, deformálódottság. (1.Fj.)
A golyvás és a hozzá kapcsolódó betegségben levők számát közel 750 millióra becsülik. A rejtett jódhiányban szenvedők száma eléri a 1200 milliót. Ezeknél a betegeknél csak alapos vizsgálat után derül ki, hogy a kórtünetet a jód hiány okozza. A megfelelő jódpótlással ezek a betegségek megelőzhetők lennének. A megelőzés a gyógyítás költségének csak a töredéke lenne. A betegség klinikai tüneteinek a megjelenése már egészségügyi intézményes kezelést igényel. A dió magas jódtartalma miatt a jódhiány-betegségek megelőzésében fontos szerepet tölthet be. (1.Fj.) Jelenleg a jódhiány pótlására az étkezési sót jódozzák, de ez a jódban erősen szegény vidékeken nem elegendő. Arra kell törekedni, hogy az étkezési láncon keresztül szervezetünk megkapja a szükséges jód mennyiséget.
Az emberi szervezet napi jód szükséglete(2.Fj.):
| Életkor | Napi jódszükséglet (mikrogramm) |
|---|---|
| 0-5 hónapos | 40 |
| 6-12 hónapos | 50 |
| 1-3 éves | 70 |
| 4-6 éves | 90 |
| 7-10 éves | 120 |
| 10 – éves kor felett | 150 |
| Terhesség alatt | 175 |
| Szoptatás alatt | 200 |
A jód jelentős része a pajzsmirigyben található, amely a hormontermelésben tölt be fontos szerepet.
A diófa jódtartalma ( Juglans regia )(3.Fj.)
| Morfológiai egység | ppm egységben a jód ( mg/kg, száraz anyag %) |
|---|---|
| Gyökér | 0,363 |
| Szár | 0,160 |
| Levél | 8,676 |
| Termés | 0,252 |
| Zöldtermés belseje | 0,418 |
A talajban a jódtartalom különböző mélységben
| 0-15 cm | 0,78 |
| 15-30 cm | 2,35 |
| 30-45 cm | 3,46 |
A mérések nagy pontosággal Budapesten a tanreaktorban történtek. A vizsgált anyag Tompáról származik. Más földrajzi helyről fölvett diófa minták jódtartalmának hasonló módon történt a vizsgálata eltérő eredményt adott. Ez minden bizonnyal abból adódik, hogy Magyarországon az ivóvíz jódtartalma nagyon változó, s ez összefüggésben van a talajjal, annak geológiai múltjával.
Mivel a vizsgált minták száma igen kevés volt, ezért az eddigi eredmények értékelésével óvatosnak kell lenni. Véglegesen értékelhető eredményt csak nagyszámú vizsgálat után lehet mondani. A különböző tényezők közötti összefüggés biztonságos értékelhetőségéhez is többszörös ismétlő vizsgálatokra van még szükség. Több olyan növényt ismerünk, amely különböző anyagot feltudja halmozni szervezetében, mint például a pillangósok a nitrogént : bab , borsó lucerna, akác stb. A Salsola kali ( homoki ballagófű ) a kálium felhalmozó képességéről ismert.
Mivel a diófa levélben a jód koncentrációja magasabb mint a talajban, ebből arra lehet következtetetni, hogy
- a diófa a levelében fel tudja halmozni, dúsítani tudja a jódot
- a jódot nem csak a talajból, a légtérből is felveszi a növény.(3.Fj.)
Ezek bizonyítása még további kísérleteket igényel, amelyek jelenleg is folynak. Feltételezhető, , hogy a légköri szennyeződés a talajba bemosódva gátolja a növény jódfelvevő képességét. A már bizonyított kísérletekkel, ha növeljük a termőközeg jódtartalmát, arányosan nő a benne megtermelt növény jódtartalma is egy bizonyos határértékig. (Szegedi Pál, Kecskemét Kertészeti Főiskola)
A jódhiányhoz kapcsolódó betegségek(2.Fj.)
Terhes anya:
- spontán vetélés
- koraszülés
Magzat:
- kreténizmus
Újszülött:
- golyva
- manifest vagy szubklinikai hypothyreosis (pajzsmirigy elégtelen működése)
- emelkedett újszülöttkori halandóság
gyermek:
- golyva
- juvenilis hypothyreosis (gyermekkori pajzsmirigy –elégtelenség)
- testi és szellemi fejlődés elmaradása
felnőtt:
- golyva és szövődményei
- endemiás mentális retardáció (lelki, észbeli fejlődés lelassulása)
- csökkent fertilitás (csökkent utódnemzési képesség)
- manifest vagy szubklinikai hypothyreosis ( pajzsmirigy elégtelen működése)
A jódhiány a szellemi és a testi fejlődésre károsan hat, főleg a magzati korban.
Tompa
Beliczay István
ny. erdőmérnök
Felhasznált irodalom jegyzéke (Fj.):
[1] Sajgó Mihályné és Farkas Ildikó: Egészségtudomány 34. 1990
[2] Bogya Gábor dr. és Tompos Gábor dr. Orvosi hetilap 1996.6.
[3] Kabai Éva –Zagyva Péter: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet.
