A csalán tele van ásványi anyagokkal, vitaminokkal. A tavaszi zsenge, friss csalánt akár a konyhában is használhatod.
Itt egy kipróbált, finom recept, amihez a kertből szedtem a csalánt. Ha nincs kert, a hét végi kiránduláskor lehet gyűjteni
ezt a gyógynövényt, amit mindenki ismer.
Méhekkel 6 évvel ezelőtt kezdtünk foglalkozni. Az (utólag belátom, kicsit túl naív) alapötlet az volt, hogy ebben a nyugodt, tiszta környezetben, ahol élünk, fel tudjuk ajánlani egy pár családnak a túléléshez szükséges életkörülményeket.
Mire jó a tavaszi kankalin? Például köhögésre vagy náthára. Ezeknek ugyan nincs most szezonja, de a növényt most lehet gyűjteni.
Nem azért osztom meg, mert szeretném, ha a fél világ látná, milyen ügyes vagyok. Nem is azért, hogy a másik fele meg irigyeljen, hogy milyen …
avagy a sebészet születése 1686. februárjában XIV. Lajos francia király egy igen kényes helyen növő furunkulustól szenved. Orvosai lemosásokkal gyógyítják, amiket a király hősiesen tűr. …
Milyen érzés MÁSNAK lenni? Mi az, hogy más? Aki szereti a fokhagymát, annak mindenki MÁS, aki nem szereti. Akinek fekete a bőre, annak a fehér bőrű ember más, a fehérnek meg a fekete. Aki eltér a tőlünk megszokottól, az más. Na de mihez képest? Mi a mérce? Mi magunk? Vagy az az embercsoport, ahová tartozunk?
A helyes étkezésről, az ételekről millió jó tanács jelenik meg a neten, újságokban. Ilyen-olyan zöldségek, gyümölcsök, csodadiéták, egész őszintén, már torkig vagyok ezekkel.
Nyaralni voltam és tanulni.
Szeretem a növényeket, hát itt volt mit nézni. Buja, trópusi és féltrópusi növények között bámészkodtam egész nap.
Ez gyakran előfordul. A joghurt dátumát nem is nézem, kábé emlékezni szoktam, mikor vettem, azt csak akkor nem eszem meg, ha gyanús a szaga, az íze vagy a kinézete. De ez nagyjából évente egyszer fordul elő. Úgyhogy megesik, hogy napokkal, hetekkel azelőtti dátumú joghurtot eszem.
Ez egy nagyon érdekes cikk volt, amit megosztok most veletek. A szövegben említett Kew Gardens gyönyörű botanikus kertben tavaly jártam, mutatok néhány fotót, amiket Gyuri bácsi öccse, Szabó István készített.
A nagymamámnak nem volt szeméttartója.
A konyhai maradékot a malac ette meg, mert bár városban lakott, a kertben hátul volt egy aprócska disznóól egy disznó számára, akit legnagyobb gyerekkori rémületemre egy hideg téli hajnalon kivégeztek. Ma is emlékszem, hogy dugtam a fejem a párnák alá, hogy ne halljam a visítását.
Az egyik asztalon ott egy bakelit tálca, rajta egy kávé és egy tányéron kifli. Croissant pontosabban. A székeken nem ül senki. Elmentek még venni valamit, gondolom én, és leülök egy szomszédos asztalhoz.